Facebook

            

Királyegyháza honlapja

       

Kiránduljunk a Dunakanyarba!

Kedves Királyegyházaiak! Az Önök ötletéből fakadóan, és többek kifejezett kérésére az idei úgynevezett "nagy" kirándulás célpontja a Dunakanyar: Visegrád, Esztergom és Szentendre, időpontja pedig 2011. szeptember 3. napja, szombat lesz.

Utazás bérelt autóbusszal, indulás reggel 5.00 órakor, hazaérkezés körülbelül este 22.00 órakor. A részvétel díj: 2000 Ft/fő. A kirándulás teljes költsége (a jelentkezők számától függően) várhatóan több mint öt-hatszázezer forintra rúg majd, melyet hagyományosan a Nostra Cement Kft. támogatásának köszönhetően a Királyegyháza Felvirágoztatásáért Közalapítvány finanszíroz.

Jelentkezni lehet a 30/952-29-87 valamint a 30/294-90-94 telefonszámokon (Konyári Tímea, Fata Gáborné).

Terveink szerint a program Visegrádon a Fellegvár látogatásával veszi kezdetét.

A ma látogatható Fellegvár nem az első vár, amely itt épült. Az első vár, amely a tatárjárás során pusztult el, a Sibrik-dombon, az egykori római tábor alapjaira épült. A visegrádi kettős várrendszert 1250-1260 körül építette IV. Béla király és felesége Laszkarisz Mária királyné, a királynő hozományából. A vár a hegycsúcsot övező erődítésfalakból, két toronyból és egy lakópalotából állt. A későbbi korokban a fővárost ide helyező Károly Róbert király bővítette a várat, s itt került sor az 1335-ös híres királytalálkozóra is. A várat Luxemburgi Zsigmond idején tovább korszerűsítették, vélhetően ekkor készült el az asszonyház is. A vár helyreállítására az első törekvések az 1870-es évek elején történtek, s még napjainkban is tartanak. A mai látogató több érdekes kiállítással is találkozhat fellegvári látogatása során: A vár történeti kiállítása, Rekonstruált makett-erődrendszer, vár, A Szent korona történeti kiállítás, Panoptikum, Vadászati, halászati és gazdálkodási kiállítás.

Visegrádon megtekintjük még a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumát. A múzeum kezelésébe tartoznak Visegrád legjelentősebb műemlékei: a királyi palota, az alsóvár (Salamon-torony), valamint a XI. századi főesperesi templom romjai. Állandó kiállításai a helyreállított Salamon-toronyban (Visegrád története; Visegrád későgótikus és reneszánsz szobrászata) valamint a királyi palota rekonstruált termeiben (A visegrádi királyi palota története; A visegrádi királyi palota középkori enteriőrjei) láthatóak.

Innen Esztergomba vesszük utunkat, ahol megtekintjük Magyarország legnagyobb (és Európa egyik legnagyobb) templomát, a híres Esztergomi Bazilikát, valamint a királyi palotát. Az egykori királyi palota a magyar államalapítás 1000. évfordulójára jelentősen megújult, visszakapva valamit hajdani fényéből. Jelenleg a Vármúzeumban a középkori palota történeti kiállítása látható. A vár helyén egykor állt kelta, illetve római kori erőd és az ahhoz kapcsolódó település régészeti emlékeit láthatjuk az első teremben, majd a népvándorláskori leletek következnek. A kiállítás megemlékezik arról, hogy itt született, élt és halt meg az első magyar király, s itt működött Magyarország első pénzverdéje. 

Kirándulásunk utolsó állomása lesz a Szentendrei Skanzen, ahol a délutánt tervezzük tölteni. Ezen a napon itt a Szüreti Sokadalom, más néven Borünnep nevű fesztivál fogad majd minket. A kétnapos rendezvényen csömöszölik a szőlőt, a prés alól folyik a must és a magyar borvidékek családi pincészeteinek legjobb boraiból kóstolhatnak, vásárolhatnak az idelátogatók. Bárki bekapcsolódhat a szőlőskertek és gyümölcsösök madárijesztőinek és mindenféle zajkeltőknek a készítésébe. Megelevenednek a szüret tréfás hagyományai: a szőlőőrzés, a szüreti felvonulás. A magyarországi nemzetiségek zenéje, táncai és gasztronómiai hagyományai tovább gazdagítják a fesztivál programját. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum, amely Budapesttől 20 km-re fekszik – a Duna-Ipoly Nemzeti Park egyedülálló természeti környezetében – a jellegzetes magyar tájegységek építkezési szokásait, életmódját és hagyományait mutatja be. A falusi települések rendjébe szedett lakóházakban különböző sorsú férfiak, nők és gyermekek éltek egykor, az ő életüket, mindennapjaikat és ünnepeiket ismerhetjük meg a tárgyaikon keresztül.